___AZ IVÁNCSAI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE___
A könyvtári tevékenység sokáig az iskolákra korlátozódott. 1948-ig az oktatási rendszer az egyházak keretein belül működött.
Iváncsán a református iskolában 1830-ban kezdődött a tanítás, de az első könyvtári leltár 1922-ből való, ebben 145 könyv szerepelt. A háború után 1948. augusztus 1-én már csak 38 könyv szerepel 100 forint összértékben.
A római katolikus iskola 1889-ben kezdte működését, írásbeli adat 1921-ből való. Az iskola költségvetésében 300 korona szerepel „iskolai könyvtár” céljára. Ez a könyvtár elpusztult, a háború után 25 könyv-150 forint értékben maradt meg.
Iváncsán az első olvasókör „Polgári kör” néven 1897 április 12-én alakult meg és 1941. november 28-ig működött.
1902-ben Iváncsa Gazdasági Népkönyvtárat kapott, ez 1913-ban 173 kötettel rendelkezett, a községházában működött a II világháború végéig.
A községi elöljáróság 1927. január 27-én Levente könyvtárat rendelt meg 30 pengő értékben, szerepe az ifjúság hazafias nevelése volt.
Az 1928. június 28-án alakult Faluszövetség rendelkezett 100-150 kötetnyi gazdasági témájú könyvvel, egy szekrénybe a Hangya kultúrteremben.
Iváncsán a Népkönyvtár szervezése 1952. január 1-én kezdődött, adományokból és a letéti könyvekből kialakult állomány 5 évig több helyen is megfordult, míg 1957-ben a Községi Tanács művelődési otthon céljára megvásárolta a Baracskay házat. Itt kapott helyett a könyvtár, amely kezdetben letéti könyvtárként működött, majd 1959. február 1-től községi könyvtár lett, részfoglalkozású könyvtárossal.
Első elhelyezési helye a Tanácsház adóügyi szobájában volt, egyetlen 3 ajtós szekrényben, első kölcsönzés 1952. március 9. 1955–től az általános iskola nevelői szobájában kapott helyet. A működési feltételek 1957-ben javultak, a Művelődési Otthonban egy egész szoba állt rendelkezésre, de könyvtári helyiség csak 1963-ban 40 nm-en került kialakításra, 3 db 3 ajtós szekrénnyel, falra szerelhető polcokkal és egyetlen íróasztallal. Helyszűke miatt helyben olvasásra nem volt lehetőség.
1959-ben a művelődési otthon bevételeiből fekete – fehér televíziót vásároltak, ez megnövelte a könyvtár látogatottságát (első és egyetlen készülék volt a faluban).
1963 – 1970. között működött egy fiókkönyvtár Bauer József fodrászüzletében, 150 kötettel (féléves cserékkel), gyenge látogatottsága miatt megszüntették.
A Népkönyvtár létrehozása Fűrész Gyulának tanítónak köszönhető. Az első könyvtáros Deres Klára volt (1952 -1954), majd Fridrich Margit következett 1957. elejéig. Ezután 1972-ig Fűrész Gyula látta el a könyvtárosi feladatokat. Feladatellátásért tiszteletdíjban részesültek. Ez időszakban, kezdetben a hét egy napján 3 órát, majd 1965-től-1972-ig heti kétszer tartott nyitva a könyvtár.
Címleltárkönyv 1959. február 7-vel indítottak, első selejtezésre csak 1967-ben került sor, részletes átvizsgálás 1971-ben történt.
1969-ben a Táncsics TSZ segítségével elkezdték a klubkönyvtár építését, amelyet 1972-ben március 21-én adtak át (az épület jelenleg a Polgármesteri Hivatalnak ad helyet – felújítás és korszerűsítés után).
Könyvtári szolgáltatáson kívül, az épületben biztosított lett szabadidős programok lebonyolítása, szervezetek és szakkörök működése. 1972. június 3-án „Ady Endre” Ifjúsági Klub, 1974. augusztus 9-én a Nyugdíjas Klub, 1977-ben az iváncsai Pávakör alakult meg. Működött még fotószakkör és helyismereti szakkör is, valamint egy fotólabor.
Az épületen belül a könyvtár 72 nm-en kapott helyett, ahol 138 fm polc, katalógus szekrény, kölcsönző asztal, hosszú olvasó asztal szolgálta a látogatók igényeit. Kikapcsolódás és szórakozás céljára egy 70 férőhelyes terem állt rendelkezésre. A fűtés kezdetben olajkályhás volt, ezt 1985-ben váltották fel központi fűtésre.
1991-ig mozifilmeket is vetíttetek a klubkönyvtárban, 1988-tól színes televízió és mini hifi torony is szolgálta a közönséget.
Az intézmény átadása után, szükségessé vált főfoglalkozású klubkönyvtár vezető alkalmazása, aki a munkanapok 8 órájából 4 óra könyvtár nyitva tartást biztosított, további 4 órában egyéb adminisztratív és szervezési feladatokat látott el.
Klubkönyvtár vezetők voltak:
Iváncsa Község Önkormányzatának 1995-re sikerült az 1980-ban átadott óvoda lapos tetős épületét bővíteni és tetőtérrel ellátni. A tetőtérben egy részében óvodás csoportok kerültek elhelyezésre, a másik felében pedig helyet kapott a „Faluház”. A klubkönyvtár épületéből, a könyvtár az óvoda földszintjére került. A két egység egy néven, mint „Faluház és Könyvtár” szerepel, mint az Iváncsai Általános Művelődési Központ (ÁMK) egyik egysége. A klubkönyvtár helyébe a Polgármesteri Hivatal költözött és jelenleg is ott működik.
Faluház-vezető Joó Gyuláné lett és folytatta a könyvtári feladatok ellátását is 2003. szeptemberéig.
2003. szeptemberétől a könyvtárosi feladatokat Rónyainé Mayer Piroska látja el teljes munkaidőben, az általános iskola könyvtárosi feladataival együtt.
2006-tól a könyvtárban működik az eMagyarország Pont.
2011. szeptember 1-től a könyvtár átköltözött a felújított általános iskolába, egy több mint 100 nm-es alapterületű helyiségbe. 2011-től a községi és iskolai könyvtár állománya hivatalosan is összevonásra került. Az állomány feldolgozása, nyilvántartása, kölcsönzése, stb. Szirén integrált könyvtári rendszerrel történik.
2013. januárjától az ÁMK szervezeti felépítése megváltozott, az általános iskola a KLIK fenntartása alá került.
2016. novembertől az ÁMK újbóli szervezeti-, valamint névváltozáson esett át. Jelenleg az Iváncsai Könyvtár és Művelődési Központ intézmény egyik egységeként működik. (http://amkivancsa.ewk.hu/ivancsai-konyvtar-es-muvelodesi-kozpont/)
Jelenlegi állománya: több, mint 10.000 dokumentum (tankönyvek és elektronikus dokumentumokkal együtt.) Rendszeresek a könyvtárhasználati órák, és a különböző foglalkozások, rendezvények.
1Forrás: Joó Gyuláné: Iváncsai községi könyvtár /Klubkönyvtár/ története 1952 – 1991-ig : Szakdolgozat. Iváncsa, 1995.
:)